17. fejezet- A vakrandi

Sziasztok!

Új fejezettel jelentkezem, amelyben egy új szereplő is feltűnik.. Az új hős nem Audrey életét bonyolítja, hanem barátnője hétköznapjait fogja színesíteni. :)

Jó olvasást!

Alina

A július nagyon gyorsan elrepült. Munka, Becca, kávézó és Ben, Ben, Ben. Azt hiszem tömören ennyi. :) Minden nap dolgoztam, rengeteg megbízása volt a nyár folyamán a Revolution- nek különböző magazinoktól, így aztán nem volt időm unatkozni. Délután nagyobb részét Becca-val töltöttem, na meg persze az én szőke hercegemmel.

Ben-nel hihetetlenül jól megvoltunk. Bármikor számíthattam rá, nem akadt ki, ha hisztiztem, ha rajta lógtam, vagy épp depresszióba estem. Egyszerűen ő volt a tökéletes pasi, amilyet mindenkinek kívánok.

Becca- val épp a Caffé-bro’s-ban ültünk egy augusztusi délután. A nap melegen sütött, mi pedig jégkásával hűtöttük magunkat.

-        Mit tervezel estére?- kérdezte mosolyogva barátnőm. Amióta összejöttem Ben-nel minden nap megkérdezi.

-        Szerintem átmegyek Ben-hez. Ha van kedved..

-        Nem köszi, nem akarok gyertyatartó lenni- az én mindent tudó barátnőm.

-        Nem leszel gyertyatartó, Ben egyik haverja épp a városban lesz és benéz hozzá, gondoltam meglepjük őket.

-        Ugye nem szerveztél nekem egy vakrandit?- annyira ismer már drága Becca-m, hát muszáj volt bevallanom, hogy a pasim mesélt a barátjáról, aki szintén mérnök és ő is külföldre megy tanulni, ja és mellesleg épp nincs barátnője. Ekkor pedig azt eszeltem ki, hogy bemutatom az én nagyon imádnivaló, okos, szép barátnőmnek. Adam- Ben haverja- már járt egyszer erre és beszéltem vele pár szót. Igazából tisztára olyan, mint Benji csak barna haja van. Hobbi fotós, edzőterembe jár, mindenről képes beszélni, nem csodálom, hogy ennyire jóban lettek az én hercegemmel.

-        Hát, ami azt illeti ez nem randi- próbáltam javítani a helyzetemen.

-        Óó, Audrina Tomson. Egyszer még megfojtalak..- én elővettem csodákra képes „kiskutya-tekintetet”, pislogtam kettőt, aztán elnevettük maginkat.

Hát mit ne mondjak, volt már nehéz dolgom Becca-val, de a mai délután egyenesen szörnyű volt. Unottan ült az ágyam szélén, amíg én a ruhákat válogattam és, hát nem volt túl lelkes. Sajnos ez akkor sem lett jobb, amikor megérkeztünk Ben házához. Mielőtt kiszálltunk a kocsiból a barátnőm lelkére kötöttem, hogy legyen kedves, hiszen Adam nagyon jófej és szerintem imádni fogják egymást.

Nos, jósnői képességeim csődöt mondtak a mai napra. Amint beléptem az ajtón- természetesen köszöntöttem a barátomat- megpillantottam Adam-t a kanapén. Odajött bemutatkozni, félvállról, lenézően, amivel mondanom sem kell nem keltett remek első benyomást. A tervem, hogy a legjobb barátnőm és a pasim legjobb haverja egy párt alkossanak, befuccsolt, elég rendesen. Becca-n láttam az undort, nem kedveli a nagyképű plázafiúkat, akik több időt töltenek a tükör előtt, mint egy lány- hozzáteszem, én sem rajongok az ilyen srácokért, de az első találkozásunkkor Adam Storn a lehető legaranyosabb, legkedvesebb srác volt. Sajnos Ad most teljes ellentéte volt annak a fiúnak. Habár külseje miatt rengeteg lány tapadt rá- sötétbarna haj, világító írisz kék szemek, enyhén borostás arc egy kis rosszfiús-stílust kölcsönzött a megjelenésének- a modora miatt, csak a plázacica félék maradtak meg mellette.

Ben azt mesélte, a nyár alatt változott meg ennyire, és ez neki sem tetszett.

Becca-nál akkor szakadt el a cérna, mikor a filmötletét- Thor-t - leszólta. Innentől ment az adok- kapok játszma. Hol Becca kritizálta Adam ízlését, szokásait, modorát, hol pedig Ad osztotta ki a barátnőmet.

Arra gondoltam talán, ha kettesben maradnának megtalálnák a közös hangot, ezért kihívtam Ben-t a konyhába.

-        Melyik bolygón élsz? Ez egy klasszikus. Nem láttad??.. Igaz, nem is tudom, mit vártam egy ilyen..- ezekre a szavakra értünk vissza a nappaliba. Ez az ötletem sem volt briliáns. Nem túlságosan kedvelik egymást.

-        Te nem vagy komplett. Egy lány nem néz ilyeneket. Valami értelmetlen, zenés baromságot szoktatok nézni, amiben egy „dögös”- formált idézőjelet az ujjaival – nyálgép a főszereplő.

-        Meg a ..- és itt léptem közbe gyorsan, mielőtt a legjobb barátnőm olyat mond, amit három évig bán utána.

-        Na, azt hiszem, jobb lesz, ha mi elindulunk. Örültem, hogy láttalak Ad. Jó volt találkozni, majd még valamikor összefutunk. - hadartam és már húztam Becca-t is magam után az ajtó irányába.

-        Téged is jó volt látni Audrey. Örültem az új ismeretségnek Miss..- kérdőn pillantott barátnőmre.

-        Seggfej.- mondta minden utálatát ebbe a szóba sűrítve Rebecca, majd kiviharzott a házból.

-        Elnézést, szegénynek rossz napja volt.- mentegetőztem aztán gyors puszit nyomtam Ben szájára, megöleltem Adamet és a barátnőm után rohantam.

Becca már a kocsimban ült, szigorúan maga elé meredt és még az érkezésemre sem emelte fel a tekintetét. Nagyot sóhajtottam és neki szegeztem a kérdést.

-Na milyen volt a srác?

-Ez most komoly?! Jobb lesz, ha holnap kérdezed meg, vagy inkább soha. - ezzel lezártnak tekintette a témát.

Ezután beindítottam a motort és hazafelé vettük az irányt. A házunk előtt már nem bírtam tovább és megkérdeztem miért volt ennyire ellenséges Adam-mel. Erre csak kivágta a kocsiajtót és elrohant.

Gondosan bezártam az autót, bementem a házba és felültem a konyhapultra. Felhívtam Ben-t hátha ő több infót tudott kiszedni Ad-ből, de sajnos nem jártunk sikerrel, annyit sikerült csak megtudnunk, hogy egyik sem találja szimpatikusnak a másikat.

Aznapra még az olvasástól is elment a kedvem - ami hatalmas szomorúságot jelent, ugyanis most kezdtem Az Angyal című könyvet és hát na.. belezúgtam Will-be.. – felmentem a padlásra, levágódtam az egyik párnára és csak néztem ki a fejemből, persze a zene szólt a kis hangszóróból- most épp Lawson, az új kedvenc - alapzajként.

Ben rántott ki a letargikus hangulatomból, ugyanis megjelent nálam egy tábla csokival és a Fogadom DVD-vel. Mosolyogva álltam fel kényelmes helyemről, gyorsan megöleltem és megcsókoltam - úgy ahogy nyilvánosan nem nagyon lehet.. :)- aztán lementünk a földszintre. Mivel az egész ház üres volt, kedvünkre rohangálhattunk a padlás és a nappali között. Én a nasikészítést választottam, amíg Ben betette a filmet.

Mondanom sem kell, hogyha nem láttam volna már ezt a Channing Tatum filmet, fogalmam sem lenne, miről is szól. Na, de nem kell rosszra gondolni. Egész film alatt a mi kis párosunk volt a téma. Adam szerint Becca nagyképű liba, aki csak magát tartja fontosnak- persze, tuti nem találkozott még Tiff-fel, aki tényleg egy khm…- Aztán én is vázoltam a történetet, hogy Becca nem beszélt velem, amióta hazajöttünk tőle. Illetve annyit mondott, hogy soha többé ne beszéljünk Adam-ről.

Miután jól kiveséztük a témát áttértünk egy érdekesebb- legalább is számomra kicsit érdekesebb- ügyre. Ben felhozta, hogy szeretne egy tényleges randit, amire persze azonnal rábólintottam és már szőttem a következő tervemet, ami egy dupla randival kapcsolatos.

Szerintem a pasim tud a gondolataimban olvasni, ugyanis mikor meglátta a mosolyomat, elgondolkodott aztán neki is felfelé görbült a szája sarka.